„Anya csak egy van – Az anyák mindennél jobban szeretik a gyereküket – Anya és lánya egymás legjobb barátnői” – stb. stb. Így hangzanak azok a jól ismert mondatok, amik nemzedékről-nemzedékre közvetítenek olyan kőbe vésettnek hitt igazságokat, melyek akár egy életre is megnyomoríthatják azoknak a gyerekeknek a lelkét, akik nem tapasztalták meg – vagy nem épp úgy tapasztalták meg azt az anyai szeretetet, ahogy mások hangoztatták nekik.
Merthogy a fáma ellenére, sajnos nem minden anya képes jól szeretni a gyerekét. Hovatovább olyan lelki sérüléseket is okozhat neki, amik csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyíthatók. Persze mindezekről nem beszélünk, holott az anyák és lányaik közti nehézségek és küzdelmek mindenhol ott vannak, mindent átszőnek – az Anyaseb gyógyítása elengedhetetlen ahhoz, hogy visszataláljunk önmagunkhoz.
Minden ember az első lelki sebét az anyától, a nőtől kapja
Már gyerekkoromtól fogva éreztem, hogy valami nem működik az anyámmal való kapcsolatomban – olvashatjuk Bethany Webster Anyaseb című könyvének bevezetőjében. Saját fájdalmas önismereti útjának és két évtizedes kutatómunkájának eredménye ez a kötet, melynek célja írója szerint nem kevesebb, minthogy a nők hangja hallhatóvá váljék. Nem célja viszont, anyáink hibáztatása, sokkal inkább a személyes felelősségünk vállalására sarkall. Segít, hogy szembenézzünk saját sebzettségünkkel, hogy úgy éljük az életünket, ahogy az nekünk a legjobb és ne úgy, ahogy elvárják azt tőlünk.
A személyes anyaseb olyan korlátozó hiedelmek és mintázatok összessége, amely a korai életszakaszból, az anyánkkal való kapcsolatunkban megtapasztalt dinamikából származik, és sokféle problémát okoz felnőtt életünkben. Meghatározza, milyennek látjuk önmagunkat, egymást, és milyen képességeket tulajdonítunk önmagunknak.
Az anyaseb megjelenik ezen kívül még kulturális, spirituális és globális szinteken is, de minden a személyes szinten kezdődik. Ha meggyógyítjuk saját sebeinket, jobban tudunk majd kapcsolódni a természethez és egymáshoz is. Az oda vezető út nem fájdalommentes és nem gyors, még csak nem is látványos, de ha gyökeres változást szeretnénk az életünkben, nem kerülhetjük meg gyerekkori sérüléseinket. Ráadásul túl nagy ára van annak, ha nem nézünk szembe azokkal a bizonyos démonokkal: traumáinkat egytől-egyig tovább örökítjük.
Az anyaseb minden nőt érint
Nincs más kapcsolat az életünkben, amelynek olyan korlátozó vagy felszabadító ereje lenne, mint az anyánkkal való kapcsolatunk – írja könyvében Bethany Webster. Széles spektrumon helyezkedik el az anyaseb mértéke, az egyik végén a támogató anya-lánya kapcsolat áll, a másikon a bántalmazó, traumatikus kapcsolat. A két végpont közötti rész bármelyikén helyezkedjünk is el, az anyaseb minden nőt érint. Akinek egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolata van az anyjával, azt a személyes szintű anyaseb kevésbé érinti, ám a kulturális (a nők rendszerszintű leértékelése) minden bizonnyal rá is hatással van.
Minden ember az első lelki sebét az anyától, a nőtől kapja
Hogy mennyire lesz mély a saját anyasebünk az leginkább attól függ, hogy a saját édesanyánk miképp dolgozta fel az ő anyjával való kapcsolatát és traumáit. Ha mindezzel nem foglalkozott, nagy valószínűséggel tovább örökítette azokat ránk. Nekünk azonban a jelenben módunkban áll megküzdeni ezekkel a nehéz érzésekkel és gondoskodhatunk arról is, hogy a lánc végleg megszakadjon – saját gyermekünket megóvhatjuk a hozzánk tartozó traumáinktól.
A gyermekkorunk lezárult, nincs lehetőségünk arra, hogy ami elveszett, bepótoljuk
A szabadságunk kulcsa, hogy ezt a tényt el tudjuk gyászolni. Meg kell szüntetnünk a hamis reményt, hogy ha majd elég jól viselkedünk, szeretni fognak minket – ez nem más, mint a bennünk élő sebzett gyermek álma, aki ma is arra vár, hogy valaki igazán szeresse őt. Mint megannyi hasonló témájú könyvben, ennek írója is abban találta meg saját felszabadulásának kulcsát, hogy megszakította a mérgező kapcsolatait és nekiállt meggyógyítani saját belső gyermekét. Utóbbihoz arra van szükség, hogy önmagunk szerető édesanyjává váljunk.
El kell ismernünk, hogy anyánk felelős a gyermekkori sérüléseinkért, máskülönben felnőtt életünkben is azzal az érzéssel fogunk küzdeni, hogy valami alapból hibás bennünk. Hiszen a bennünk élő gyermeknek sokkal könnyebb szégyent éreznie és önmagát okolnia, mint belátnia azt, hogy neki nem volt jó anyukája.
Ha és amennyiben édesanyánk nem bántalmazó, mérgező szülő és maga is hajlik egy minőségi kapcsolat kialakítására velünk, akkor érdemes megpróbálnunk immár felnőttként egy olyan egyenrangú kapcsolatot kialakítani vele, melyben mindkét fél tiszteletben tartja a másik határait. Ha viszont, ő nem hajlandó elismerni, hogy önálló, felnőtt emberek vagyunk és semmilyen szinten nem tartja tiszteletben a kéréseinket, akkor érdemes elgondolkodni a végső „szakításon”. Ahogy a könyvben olvashatjuk:
nem tudunk kölcsönösségre épülő kapcsolatot kialakítani az anyánkkal, ha ő a bántalmazó kapcsolatok értékrendje szerint él.
Alapvetően fontos, hogy ne várjunk olyasmiket édesanyánktól, amiket ő képtelen adni. Ha folyamatosan kritizál, ne tőle várjunk dicsérő, bátorító szavakat, ha sosem értette meg igazán, hogy nem a tulajdona vagyunk, ne várjuk, hogy valaha is elfogadja, mennyire különbözünk egymástól. A felismerések, hogy nem olyan családban nőttünk fel, amilyet megérdemeltünk volna, igazán fájdalmasak lehetnek. Még akkor is, ha tudjuk, a család legegészségesebb tagjai vagyunk, amiért felismertük, hogy valami nincs rendben.
Meg kell értenünk, hogy szüleink csak azt adták, amijük nekik is volt. Nagy valószínűséggel ők is sebzett emberek, akiknek nem volt lehetőségük vagy bátorságuk, hogy szembenézzenek a fájdalmukkal. Mindez persze nem azt jelenti, hogy együttérzésünk mellett kapcsolatot tartani is kötelező velük.
A könyv szerzője végül amellett döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot a családjával, mert nem lett volna képes meggyógyulni ott, ahol megbetegedett. Segítségével mi is képet kaphatunk saját sebzettségünk mértékéről, szembenézhetünk a múlttal, vállalhatjuk a felelősséget a jelenért és kezünkbe vehetjük az irányítást egy szebb jövőért. Bethany Webster hiánypótló könyve segít az anyaseb gyógyításában és abban, hogy anyák és gyermekeik kiegyensúlyozottabb életet élhessenek.
Az embereknek nem alapértelmezett joguk, hogy jelen vannak az életemben, hanem kiváltság, amelyet tőlem kaphatnak meg.
Bethany Webster Anyaseb című könyvét megvásárolhatod a Hvg könyvek kiadónál is: hvgkonyvek.hu
További tartalmakért kövesd a Lélekhatár blogot Facebookon és Instán is.
