A legtöbben hadilábon állunk (sajnos) az önszeretettel, az egészséges önbecsüléssel, ami nem is olyan meglepő megállapítás, ha belegondolunk, hogy milyen keveseknek is adatott meg közülünk az a bizonyos meleg, biztonságos otthon. A minket felnevelő „istenségek” is csak emberek, akik küzdöttek/küzdenek úgy, ahogy tudtak a saját gondjaikkal. Mindez persze nem mentség, de magyarázat arra, miért bántak velünk úgy, ahogy. És ha szeretnénk meghaladni az otthonról hozott mintákat, akkor a miértekkel kell kezdenünk.
Összekötni azt, ami történt, azzal, amit az okozott és azzal, hogy annak milyen következményei vannak a jelenünkben. Oknyomozás, ha úgy tetszik, ahol önmagunk és az életünk ok-okozati összefüggéseit kutatjuk. Mindez elég jól hangzik, de az igazság az, hogy nem túl vidám munka. Viszont megkerülhetetlen. Ha nincs rálátásunk a saját működésünkre, változtatni sem tudunk rajta.
Vedd kezedbe a sorsod
Minden gyermek elemi érdeke, hogy kapcsolódni tudjon az őt körülvevő emberekhez, elsősorban a szüleihez, az elsődleges gondozóihoz. Kiszolgáltatott volta okán egyszerűen nincs más választása. Nem engedheti meg magának azt a „luxust”, hogy a bántalmazásért, rossz bánásmódért a szülőket hibáztassa, hiszen minden tekintetben tőlük függ.
Mit tehet hát? Bármit is kövessenek el ellene, körülötte a felnőttek, nem őket, hanem önmagát hibáztatja majd mindenért. Furcsa ellentmondás, de ez tartja életben a reményt. Ha velem van a gond, akkor arra van ráhatásom, tehát tudok rajta változtatni. Jó kislány/kisfiú leszek, hogy kevesebbet verjenek, kevésbé drasztikus esetben, egyszerűen csak jobban szeressenek.
És itt kezdődik minden. Egészen idáig kell leásnunk ahhoz, hogy rájöjjünk, mi okozza bennünk az elakadást. Korai sérüléseink, traumáink olyan lenyomatokat hagynak bennünk, amik felnőttkorunkban is kihatnak ránk. A legtöbbször nem vagyunk tudatában viselkedésünk mozgatórugóinak, csak csodálkozunk rajta: hogy kerültünk már megint ilyen helyzetbe? Ha szeretnénk kilépni az újra és újra lefutott köreinkből, kezünkbe kell vennünk a sorsunkat.
Tárd fel a múltat
Ha alapvető érzelmi szükségleteink nem elégültek ki gyermekkorunkban, az kihatással lesz arra, hogy felnőttként milyen nehézségekkel, problémákkal küzdünk majd. Például egy párkapcsolati gondnak tulajdonított probléma megesik, hogy valójában a múltban gyökerezik. Meglehet, hogy az aktuális vitatéma csak elfedi valamelyik kielégítetlen szükségletünket.
…annál inkább egészségesek vagyunk lelkileg, és ennek megfelelően annál teljesebb az életünk, minél inkább be tudjuk tölteni, meg tudjuk valósítani életünkben és kapcsolatainkban az alapvető érzelmi szükségleteinket.
-írja könyvében Berczik Krisztina, PhD klinikai szakpszichológus, aki az Állj önmagad mellé címet viselő kötetében segítséget ajánl mindazoknak, akik szeretnék megdolgozni, átírni azokat a káros működéseket, amik egy teljesebb élet útjában állnak. Krisztina több, mint húsz éve dolgozik kliensekkel, praxisában leggyakrabban a kognitív viselkedésterápiát és a sématerápiát alkalmazza. Engem pedig az a megtiszteltetés ért, hogy felkért, olvassam el a könyvét.
Elolvastam. És rengeteget tanultam. Így jó szívvel ajánlom másoknak is. (És innen is köszönöm szépen a lehetőséget.)
A múlt nem változtatható meg. Azokat az eseményeket, amelyeknek nem lett volna szabad megtörténniük, nem tudjuk semmissé tenni. Nem megoldás a felejtés sem, mert hiába próbáljuk elnyomni, elfelejteni, ami történt, az továbbra is kifejti ártalmas hatását a lélekben. A kulcs az emlékezés és a feldolgozás.
Utóbbihoz a legjobb, ha terápiás segítséget tudunk igénybe venni. De ha valamilyen oknál fogva ez pillanatnyilag nem lehetséges számunkra, akkor egészen messzire eljuthatunk egyedül is, kiváltképp olyan könyvek segítségével, amit a szakemberek nagy gonddal állítanak össze számunkra. Krisztina könyvéből megismerkedhetünk például a sémákkal, amik a kiteljesedett élet legfőbb akadályai, de átfogó képet kaphatunk az ok-okozati összefüggésekről is és a terápiás esetleírások alapján talán magunkra ismerünk és/vagy beazonosíthatjuk, mi magunk milyen maladaptív sémákkal küzdünk.
Van megoldás
Az Állj önmagad mellé egy rendkívül alapos, szakszerűen megalkotott könyv, ami hatalmas segítség mindazok számára, akik tenni akarnak önmagukért és vállalják az önismereti utat, ami egy teljesebb élet felé vezet. Rendszerben láthatjuk azokat az információkat, amikről talán már mi is hallottunk, de nem igazán tudtuk hova tenni azokat. Sémák, alapvető szükségletek, kognitív torzítások, hiedelmek…
Az alapozó ismeretek után pedig nem maradunk magunkra az információkkal, megoldásokat is kapunk. Olyan gyakorlatokat ismerhetünk meg, melyek által segíthetünk önmagunknak, javíthatunk kapcsolatainkon és önazonosabb, hitelesebb életet élhetünk.
Szakmailag alapos, mégsem száraz, jól olvasható, sőt a téma nehézsége ellenére is, élvezhető olvasmány. A pszichológia iránt érdeklődőknek, vagy a hozzám hasonló önismeret függőknek valódi kincsesbánya. Sok-sok aha élményben lehet részed, mikor beazonosítod végre, milyen gyökérokok bújnak meg a viselkedésed mögött. Vagy hosszú idő után először ismered fel: nem vagy tehetetlen, tehetsz önmagadért.
Valódi önsegítő könyv a szakember tollából. Hiteles, támogató, logikusan felépített munkafüzet, ha úgy tetszik. A szakember vezet, de a munkát nekünk kell beletennünk. Bár ilyen támogatással azt hiszem, a nehéz út is egyre könnyebbé válik majd.
További könyvajánlókat a Lélekhatár blog Instagram oldalán találsz:
Instagram/ @lelekhatar_blog
Önismereti írásokat, szívvel-lélekkel átadott gondolatokat a Lélekhatár blog Facebook oldalán olvashatsz: Facebook/ Lélekhatár blog
