És sosem késő újraírni a lapokat. Ha úgy érzed, elakadtál, valami hiányzik, valami nincs a helyén az életedben, de nem akarsz, mersz, tudsz (még) terápiára járni, akkor akár egyedül is el tudod kezdeni az önismereti munkádat. Számos módszer áll rendelkezésére mindazoknak, akik aktív alakítói, nem csupán elszenvedői kívánnak lenni saját sorsuknak. Nem vagy egyedül és nem vagy tehetetlen. Csak eszköztelen. De nem muszáj így maradnod.
Akkor is képesek vagyunk segíteni önmagunkon, ha nem rendelkezünk azzal a fajta képzettséggel, amellyel a mentális egészségügyi szakemberek igen – írja Az önterápia művészete című könyvének bevezetőjében Nick Trenton, aki olyan, széles körben alkalmazott terápiás módszerekkel ismerteti meg olvasóját, melyek a szakember szerint akkor is segítségünkre lehetnek, ha valamely oknál fogva egyedül vágunk bele az önismeretünk mélyítésének folyamatába. Zárójelben megjegyezném, hogy a könyv nem terápia ellenes, szerzője senkit sem buzdít arra, hogy ne kérjen segítséget. Zárójel bezár.
Az Önterápia művészete egyfajta gyakorlati útmutató, telis-tele bárki számára érthető és végrehajtható terápiás gyakorlatokkal. Közvetlen nyelvezetű, gyakorlatorientált, jól hasznosítható önsegítő könyv, mely hű társa lehet azoknak, akik még nem készek, nem tudnak, nem akarnak terápiába menni. Egyfajta bevezető út, mely az önismeret mélyítése felé vezet. Figyelem! Spoiler következik: csalódni fogsz, ha álomtáblák készítéséről, ölbe tett kézzel végzett bevonzásokról, önfelmentésekről és munka nélküli sikerekről szeretnél olvasni. Nick Trenton könyve nem kínál instant megoldásokat.
Mi több, egyenesen arra kér, hogy belülről kifelé dolgozz. Mert csakis akkor leszel képes iránytani az életedet, ha felismered, mit-miért csinálsz. De ahhoz, hogy fel tudd ismerni, jó mélyre kell ásnod önmagadban. Igen-igen, természetesen a szokásos: meséljen a gyerekkoráról sztoriról van szó. Fel kell tárnod, milyen alaphiedelmek alakultak ki benned, hiszen ezek mozgatják ma is életed szálait, hacsak ki nem bogoztad már őket teljesen – de akkor meg nyilván nem olvasol ilyen könyveket.
Ha te is azok táborát erősíted, akik szerint a múlt elmúlt, nem kell azt bolygatni, akkor nyugodtan hagyd abba az olvasást. Ha viszont érted, hogy a jelenünket milyen erőteljesen befolyásolja a múltunk, akkor érdemes lesz a kezedbe venned Nick Trenton könyvét. Megismerheted belőle többet között Tom Stevens hatlépéses folyamatát, mely megtanít arra, hogyan figyeld meg önmagad annak érdekében, hogy jobban értsd a saját működésed:
Első lépés: Kapcsold be belső megfigyelődet
Váljon szokásoddá, hogy ítélkezés nélkül megfigyeled önmagad. Legtöbbször robotpilóta üzemmódban létezünk, ezért a tudatos jelenlét gyakorlása jó szolgálatot tehet. Pl. bármit is csinálsz, közben próbáld meg észrevenni, ha nyugtalan, ideges vagy és érd tetten a fejedben zajló gondolatokat, amik kiváltják a rossz hangulatodat.
Második lépés: Kiszúrod a problémás helyzetet?
Határozd meg, hogy pontosan mi a probléma, mi válthatta ki és mi történik utána? Például tetten érheted magad, hogy már a reggeli zuhanyzásnál is ingerültnek érzed magad, ezért eleve rosszul indul az egész napod.
Harmadik lépés: Nézd meg, melyek a legerősebb érzelmek, és hová vezetnek
Elképzelhető, hogy a legerősebb érzelmeidet megpróbálod elnyomni. Például azt akarod bemesélni magadnak, hogy a napodban történt valami frusztráló, miközben már reggel is dühösnek érezted magad, csak nem akarsz tudomást venni róla és legfőképp arról nem, hogy pontosan mi miatt is érzed így magad.
Negyedik lépés: Próbáld megfigyelni a kapcsolódási pontokat
Elképzelhető, hogy a fejedben futtatott párbeszédek miatt érzel haragot. Talán már ismerős számodra ez a lelkiállapot. Próbáld meg összekötni az érzéseket és az azt kiváltó (talán régi) eseményeket.
Ötödik lépés: Mik az érzés mögött rejlő alapvető hiedelmek, értékek, minták?
Elképzelhető, hogy az a harag ami benned fortyog, valójában nem teljesen a jelenlegi problémáidhoz kapcsolódik, sokkal inkább egy régi sérüléshez, amit az adott helyzet hívott elő belőled. Ahogy a könyvben is olvashatjuk: az öntudatosság csodája az a képesség, melynek segítségével észre tudjuk venni az életünket körbefonó túlzó mintákat.
Hatodik lépés: Használd ezeket a felfedezéseket, azonosítsd a határaidat és vedd kezedbe az irányítást
Az öntudatosság nem csak valami, amit csinálunk azért, hogy csináljunk valamit – írja Nick Trenton. Azt mondja, hogy az öntudatosság olyasvalami, amit fejlesztünk és utána használunk is. Tehát, ha már jobban rálátunk a problémánkra, akkor két dolgot tehetünk:
- azonosítjuk a probléma külső forrását és felelősséget vállalunk abban a saját szerepünkért
- azonosítjuk a probléma belső forrását és felelősséget vállalunk érte (ha szükséges megváltoztatjuk a gondolatainkat, viselkedésünket)
Az öntudatosság, amely nem vezet valódi változásokhoz a külső világban, csupán belső vívódás marad.
Láthatjuk tehát, hogy nagyon komoly munkát kell végeznünk, ha változtatni szeretnénk bizonyos dolgokon az életünkben. A hatlépéses folyamaton kívül megismerkedhetünk még a Gestalt –módszer változataival, végezhetünk árnyék munkát, dolgozhatunk a belső gyermekünkkel, beazonosíthatjuk a kötődési stílusunkat és újraírhatjuk életünk történetét.
Az önterápia művészete című könyv valódi kincsesbánya lehet mindazok számára, akik készek felelősséget vállalni a saját életükért és hajlandók dolgozni azért, hogy teljesebb életet élhessenek. Ne feledjük, attól, hogy egykoron áldozatok voltunk, nem kell annak is maradnunk. Mi vagyunk az élettörténetünk szerzői és sosem késő újraírni a lapokat.
Nick Trenton könyve megvásárolható a Good Life Books áruházában: goodlifebooks.hu
Ha pedig hasonló írásokra lennél kíváncsi, akkor kövesd a Lélekhatár blog Facebook és Insta oldalált is.
